Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Disszociatív identitászavar (többszörös/megsokszorozódott személyiség - hasadás)

2014.12.23
Disszociatív önazonosság-zavar (identitászavar)

 

A disszociatív önazonosság-zavar fennállásában (régebben többszörös személyiségzavar) a betegben több identitás, személyiség váltakozik.

A betegség viszonylag gyakori a mentális rendellenességek között. A más elmekórképek miatt kórházba utalt betegek 3-4%-ánál, és a gyógyszerfüggőséget kezelő intézmények kezeltjeinek egy részénél is előfordul. Egyes hatóságok szerint sok esetben ez a rendellenesség a terapeuta hatását tükrözi a befolyásolható betegben.

A rendellenességet több tényező együttes hatása váltja ki. Ezek között található a nyomasztó stressz, az emlékek, az érzékelés és az önazonosság elzárása a tudat elől, a kóros pszichés fejlődés, a gyermekkori biztonság, törődés hiánya.

Az emberi fejlődés része, hogy a gyermek képes legyen különböző bonyolult információkat, tapasztalatokat összegezni. Ahogy a gyermek kialakítja öszszetett, egyesített éntudatát, több fázison megy keresztül, melyekben a különböző, magával és másokkal kapcsolatos érzéseket, érzelmeket elválasztja. Ezek az érzelmek és érzések szerepet játszhatnak különböző énjeinek kialakulásában, azonban nem minden veszteséget, bántalmazást vagy sérülést elszenvedett gyermeknek van képessége többszörös személyiség kialakítására. Akik rendelkeznek ezzel a képességgel, azoknak a normális megoldási módjuk is megvan, a veszélyeztetett gyermekek többsége felnőttek védelme alatt él, így a disszociatív önazonosság-zavar nem alakul ki.

 
Kapcsolódó téma:   A disszociativ önazonosságzavar és a gyermekkori bántalmazás »

Panaszok, tünetek 

A betegségben szenvedők gyakran más pszichiátriai rendellenességre, vagy többféle testi rendellenességre emlékeztető tüneteket említenek. Néha a tünetek valóban egyéb rendellenesség következményei, néhány tünet azonban a múltban történt események jelenre gyakorolt hatását tükrözi. Például a szomorúság jelenthet depressziót, de lehet, hogy az egyik személyiség olyan érzelmet él meg, ami a múlt szerencsétlenségeivel kapcsolatos.

A betegség krónikus, akár munkaképtelenséghez vagy halálhoz is vezethet, habár sok beteg kreatív és produktív életet él. A betegek hajlamosak ártani maguknak, akár öncsonkítással, vagy öngyilkosság megkísérlésével.

A disszociatív önazonosság-zavarban szenvedő beteg egyes személyiségei rendelkeznek fontos személyes információkkal, míg más személyiségei nem. Bizonyos személyiségek tisztában vannak a többi meglétével, és kapcsolatba is lépnek azokkal a bonyolult belső világban. Például az A személyiség tisztában lehet B személyiség létezésével, tudja, B mit tesz, megfigyeli B viselkedését, míg B nem feltétlenül tud A-ról. Más személyiségek is tisztában lehetnek B létezésével, kiknek létezéséről B vagy tud, vagy nem.

A személyiségek váltakozása, és hogy azok nem mindig vannak tudatában a többi személyiség létének és viselkedésének, a rendellenességben szenvedő életét meglehetősen kaotikussá teszi. Mivel a személyiségek gyakran lépnek kapcsolatba egymással, a betegek gyakran saját viselkedésüket kommentáló, esetleg azt befolyásolni kívánó beszélgetéseket hallanak a fejükben. Az időérzékelés eltorzul, az idő felgyorsul, vagy amnézia jelentkezik. A betegek úgy érzik, elszakadnak saját maguktól (deperszonalizáció), a környezetüket pedig valótlannak érzik (derealizáció). Félnek az irányítástól, mind az önkontroll, mind a mások feletti kontroll vonatkozásában. A betegekben súlyos fejfájás vagy egyéb testi fájdalom, valamint szexuális rendellenességek is kialakulhatnak. Az idők során különféle tünetcsoportok jelentkeznek.

A betegek nem mindig tudják felidézni tetteiket, nem képesek felelősséget vállalni a viselkedésükben bekövetkezett változásért. Gyakran a "mi", vagy "ő" szavakkal hivatkoznak magukra. A legtöbb ember nem nagyon emlékszik élete első 3-5 évére, a disszociatív önazonosság-zavarban szenvedőknél azonban gyakran tapasztalható a 6-11 éves életkorral kapcsolatos amnézia is.


Kórisme 

A disszociatív önazonosság-zavar diagnózisának felállításához az orvosnak teljes körű pszichológiai interjút kell készítenie. Vizsgálatokra lehet szükség annak eldöntésére, hogy van-e olyan testi rendellenesség, amely felelős lehet a tünetekért. Speciális kérdőívek állnak rendelkezésre, amelyek segítik az orvost a diagnózis felállításában.

Az interjúk szükség esetén meghosszabbíthatók, hipnózis vagy gyógyszeres befolyásolás is alkalmazható. A hipnózissal vagy gyógyszerrel befolyásolt beszélgetés során a beteg könnyebben lehetővé teszi az orvos számára, hogy a többi személyiséggel is felvegye a kapcsolatot, vagy az amnézia miatt elveszett emlékeit feltárja. Az orvosok egy része azonban úgy gondolja, hogy a hipnózist vagy a gyógyszeres befolyásolást nem szabad alkalmazni, mert azok önmagukban is okai lehetnek a rendellenesség kialakulásának.


Kezelés és kórjóslat 

A tünetek egy része spontán megjelenik majd eltűnik (fluktuál), a disszociatív önazonosság-zavar azonban nem szűnik meg magától. A kezelés célja általában a különböző személyiségek egy, közös személyiséggé integrálása. Az integráció azonban nem mindig lehetséges. Ezekben az esetekben a személyiségek kapcsolatának harmonizálása a cél, ami elősegíti a normális életvitelt.

Gyógyszeres terápiával enyhíthetők egyes kísérő tünetek, például a szorongás vagy a depresszió, a betegségre azonban ez nincs hatással.

A pszichoterápia többnyire fárasztó és érzelmileg fájdalmas. A beteg érzelmi krízisbe kerülhet személyiségeinek cselekedetei, a terápia során felidézett traumatikus emlékek által keltett kétségbeesés miatt. Többszöri pszichiátriai intézeti kezelésre lehet szükség a beteg segítésére a nehéz időszakok során, illetve a fájdalmas emlékekkel való küzdelemben. Általában heti 2-3 pszichoterápiás kezelés szükséges, melyeket 3-6 éven át kell folytatni. A hipnózis is hasznos lehet.

A prognózis a tünetektől és a betegek által megélt jelenségektől függően változó. Az olyan betegek esetében, akiknél egyéb súlyos mentális rendellenesség, például személyiségzavar, kedélybetegség, étkezési zavar, különböző szerekkel való visszaélés is fennállnak, a prognózis rosszabb.

 

Forrás: www.dr.info.hu